A munkaviszony megszűnésére többféle lehetőség is létezik, és a munkavállaló jogait, illetve járandóságait ezek a különböző esetek befolyásolják. Bár a munkaviszony megszűnése gyakran kényes és bonyolult kérdéseket vethet fel, fontos, hogy mindkét fél tisztában legyen a jogokkal és kötelezettségekkel. Cikkünkben bemutatjuk a munkaviszony megszűnésének leggyakoribb módjait, és azt, hogy melyik esetben milyen járandóságokra lehet jogosult a munkavállaló.

1. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése

A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel a legbarátságosabb módja a munkaviszony megszűnésének. Ilyenkor mind a munkavállaló, mind a munkáltató egyetértenek abban, hogy a munkaviszonynak véget vetnek, és közösen aláírják a megszüntetési megállapodást.

Járandóságok:

  • A munkáltató akkor, és olyan mértékben köteles végkielégítést, vagy a munkaviszonnyal összefüggő egyéb járandóságot fizetni, amennyiben a felek ebben kifejezetten megállapodtak.
  • A munkavállaló a közös megegyezés aláírásával és a munkaviszony megszüntetésével járó egyéb kötelezettségekkel is egyetért.
  • A közös megegyezés gyakran tartalmazhat valamilyen juttatást, különösen akkor, ha a munkáltató saját döntése miatt szeretne megszabadulni a dolgozótól.

2. A munkaviszony felmondása a munkáltató részéről

A munkáltató a munkaviszonyt felmondhatja, amennyiben annak jogszerű indoka felmerül. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 66. § (2) bekezdése alapján a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

  • Végkielégítés: A munkavállaló jogosult végkielégítésre, amennyiben a munkaviszony hosszabb ideje fennállt (3 év után legalább 1 havi, 5 év után legalább 2 havi, 10 év után legalább 3 havi stb.). A végkielégítés mértéke a munkaviszony időtartamától függ.
  • Felmondási idő: A munkavállaló felmondás esetén is jogosult a felmondási időre járó munkabérre. A felmondási idő főszabály szerint 30 nap, de a munkaviszony fennállásának idejétől, vagy a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodástól függően ez hosszabb is lehet.
  • Bónuszok, juttatások: Amennyiben a munkaszerződésben előírtak szerint bónuszok, prémiumok vagy egyéb juttatások járnak, a munkáltató köteles kifizetni azokat.

3. A munkaviszony felmondása a munkavállaló részéről

A munkavállaló is felmondhatja a munkaviszonyt, ha úgy érzi, hogy a munkakörnyezet vagy a munkáltató magatartása nem megfelelő. A felmondásnak ebben az esetben is indoklása lehet, de nem szükséges.

Járandóságok:

  • A munkavállaló a felmondási időre járó munkabért megkapja, ugyanakkor mivel ő mondja fel a munkaviszonyt, végkielégítésre nem jogosult.
  • A felmondási idő betartása rendes felmondás esetén kötelező, így a munkavállaló munkaviszonya nem azonnal, csak a felmondási idő leteltét követően szűnik meg, hacsak nincs külön megállapodás, amely az azonnali megszűnést lehetővé teszi (pl. munkáltatóval közösen hozott döntés alapján).

4. Azonnali hatályú felmondás a munkáltató vagy a munkavállaló részéről

Azonnali hatályú felmondásra akkor kerülhet sor, ha olyan súlyos okok állnak fenn, amelyek lehetetlenné teszik a további együttműködést, azonban ezt mindig indokolni kell, az indoknak pedig valósnak, és okszerűnek kell lennie.

Járandóságok:

  • Amennyiben a munkavállaló szünteti meg jogszerűen, azonnali hatállyal munkaviszonyát, ebben az esetben végkielégítésre, és a rendes felmondás esetén figyelembe veendő felmondási idő egy részére járó munkabérre is jogosult lehet.
  • Ha a munkavállaló indokolatlanul hagyja el a munkát, a munkáltató nem köteles kifizetni a járandóságokat, és akár kártérítést is követelhet.
  • Munkáltató részéről, ha azonnali felmondásra kerül sor, a munkavállaló nem jogosult végkielégítésre, de ha a munkáltató jogellenesen mondja fel a munkaviszonyt, a munkavállaló jogosult lehet kártérítésre.

5. A munkaviszony megszüntetése közalkalmazottaknál és különleges esetekben

Bizonyos munkavállalói csoportok, például közalkalmazottak, közszolgálati tisztviselők esetében sajátos szabályok szerint történik a munkaviszony megszüntetése. Az ilyen típusú munkaviszonyok megszüntetésénél figyelembe kell venni az adott szektor specifikus jogszabályait.

Járandóságok:

  • A közalkalmazottak, közszolgálati tisztviselők esetén a megszüntetés szabályai eltérhetnek, de a legtöbb esetben végkielégítésre, valamint a felmondási időre járó bérre jogosultak.
  • Más, különleges munkaviszonyoknál is szükséges a vonatkozó jogszabályok és szerződések alapos áttekintése.

Összegzés

A munkaviszony megszüntetése jogilag szabályozott folyamat, és minden esetben fontos, hogy mindkét fél tisztában legyen a jogokkal és kötelezettségekkel. A felmondás során járó járandóságok (végkielégítés, felmondási időre járó munkabér) a munkaviszony fennállásának hosszától, típusától és a megszüntetés módjától függenek.

Ha munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos kérdései vannak, vagy jogi tanácsra van szüksége, bátran forduljon ügyvédünkhöz, hogy biztosan tisztában legyen jogaival és kötelezettségeivel.

Igény szerint online konzultáció keretében is lehetősége van ügyvédünktől segítséget kérni. Ne habozzon felvenni velünk a kapcsolatot!