Ingatlan adás-vétel, lakóingatlan vásárlás a legtöbb ember számára meghatározó jelentőségű ügylet, melyet élete során legfeljebb csak néhányszor bonyolít le. A folyamat a megfelelő paraméterekkel rendelkező lakás, vagy ház kiválasztásával kezdődik. Miután megtaláltuk a számunkra ideális célpontot, és a legfontosabb kérdésekről (vételár összege, és megfizetésének ütemezése, birtokba lépés ideje) az eladóval sikerült megállapodni, keresnünk kell egy közjegyzőt, vagy ügyvédet, mert az ingatlan adásvételi szerződést közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Az adásvétel során a vevő bizonyos értelemben kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen míg Ő már kifizette az ingatlan vételárát, vagy annak egy jelentős részét, a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése nem történik meg azonnal.
1. Mi az, ami biztosítja a vevő jogait tulajdonjoga bejegyzésének megtörténtéig?
Elsősorban maga az adásvételi szerződés, és az abban foglalt, vagy külön okiratban megadott, és ez utóbbi esetben a vételár teljes megfizetéséig a szerződést író ügyvédnél letétbe helyezett feltétlen és visszavonhatatlan eladói hozzájárulás a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez.
Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kiválasztott ingatlan vételárát egyösszegben tudjuk megfizetni az eladó részére, akkor a fizetést követően nincs más teendőnk, mint megvárni az eljáró ügyvéd értesítését tulajdonjogunk bejegyzéséről. Az adásvételi szerződés és a kapcsolódó okiratok (tulajdonjog bejegyzési engedély + ingatlan-nyilvántartási kérelem + NAV adatlap az illeték megállapításához + esetleges egyéb okiratok) földhivatali benyújtását követően, a földhivatal a benyújtás napján széljegyként vezeti rá az ingatlan tulajdoni lapjára a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem iktatószámát, és a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül átvezeti a tulajdonjog változást.
2. Mi a széljegy, és mi a jelentősége?
A széljegy a tulajdoni lap felső részén található, és az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását jelzi. Nem arról ad tehát információt, hogy a kérelmünknek helyt adtak, avagy elutasították, csupán arról tájékoztat, hogy a döntés meghozatalára irányuló eljárás megindult. Fontos itt megemlíteni az egyik ingatlan-nyilvántartási alapelvet a rangsor elvét, mely szerint a beérkező kérelmek elbírálásának sorrendjét, és ezzel a bejegyzések rangsorát a kérelmek iktatásának (széljegyek feljegyzésének) időpontja határozza meg.
A földhivatal tehát főszabály szerint először a korábban érkezett kérelmet bírálja el, majd az utána következőt, és így tovább. Ennek egy ingatlan adásvétel esetén garanciális jelentősége van hiszen, ha vevőként tulajdonjog bejegyzési kérelmünket iktatta a földhivatal, tehát az széljegyként feltüntetésre került a tulajdoni lapon, optimális esetben az ezt követő kérelmet csak a tulajdonjog bejegyzési kérelmünk tárgyában történt döntést követően bírálja el. Így, ha pl. tulajdonjog bejegyzési kérelmünket követően valamilyen terheléssel (pl. jelzálogjog bejegyzéssel) kapcsolatos kérelem érkezik, az csak tulajdonjogunk bejegyzését követően bírálható el, de a tulajdonjog bejegyzése után ehhez az újabb (pl. jelzálogjog) bejegyzéshez már az új tulajdonos hozzájárulására is szükség van. Így biztosítja a széljegy, hogy a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmének iktatását követően ne kerülhessen a tulajdoni lapra olyan bejegyzés, vagy feljegyzés, amely a vevő jogait sérti, vagy veszélyezteti.
3. Az ingatlan vételárának részletekben történő megfizetése; függőben tartás vagy tulajdonjog fenntartás?
A legtöbb esetben a megvásárolni szándékolt ingatlan vételárának megfizetése nem egy összegben, hanem részletekben történik. Részletfizetés esetén ingatlan-nyilvántartási szempontból alapvetően két lehetőség van a vevő jogainak biztosítására, mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai, és mindkettőt eltérő esetekben alkalmazzuk.
Függőben tartás
A függőben tartás azt jelenti, hogy arra kérjük a földhivatalt, hogy a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmünket „tartsa függőben”, vagyis ne döntsön addig a kérelmünk tárgyában, ne intézze azt el, amíg a teljes vételár megfizetését követően az eladó tulajdonjog bejegyzési engedélye benyújtásra nem kerül. Ebben az esetben tehát az 1. pontban említettekhez hasonlóan az adásvételi szerződés megkötését követően a szükséges okiratok – a bejegyzési engedélyen kívül – szintén benyújtásra kerülnek a földhivatalhoz, amely a benyújtás napján széljegyként vezeti rá az ingatlan tulajdoni lapjára a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem iktatószámát, azonban a kérelemről döntés csak akkor fog születni, amikor – a vételár teljes megfizetésével – az eladó tulajdonjog bejegyzési engedélye is benyújtásra kerül. A 2. pontban kifejtett rangsor elve biztosítja azt, hogy a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmének iktatását követően ne kerülhessen a tulajdoni lapra olyan bejegyzés, vagy feljegyzés, amely a vevő jogait sérti, vagy veszélyezteti. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy a függőben tartás legfeljebb 6 hónapig tarthat, 6 hónap után a földhivatal automatikusan törli a széljegyet. Ezért, ha a hat hónapos határidő a kérelem tárgyában történt érdemi döntés nélkül telik el, és a földhivatal törli a széljegyet, ekkor a soron következő kérelem elbírálása következik. Amennyiben a következő kérelem egy terheléssel kapcsolatos kérelem (pl. jelzálogjog, vagy végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelem) akkor elképzelhető, hogy az általunk kiszemelt, és részben akár ki is fizetett ingatlanra olyan teher kerül, amely jelentősen megnehezíti, vagy akár meg is hiúsítja az ingatlan tulajdonjogának megszerzését.
Tulajdonjog fenntartás
A tulajdonjog fenntartás esetében nem azt kérjük a földhivataltól, hogy kérelmünket tartsa függőben, hanem azt, hogy az ingatlan tulajdoni lapjának III. részére a terhek közé a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét jegyezze fel. A feljegyzés azt a tényt közli, hogy az eladó, és a vevő az ingatlan tekintetében adásvételi szerződést kötöttek, de az ügylet még nem zárult le. Tulajdonos továbbra is az eladó, a vevő jogait pedig az biztosítja, hogy a jogszabály szerint az ingatlan ebben az esetben terhelési és elidegenítési tilalom hatálya alatt áll, vagyis a tulajdonos harmadik személynek már nem adhatja el, és nem is terhelheti azt meg. Amennyiben a vevő a teljes vételárat megfizette, az eladó tulajdonjog bejegyzési engedélyének birtokában újabb, immáron tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemmel kell a földhivatalhoz fordulnunk, a földhivatal pedig törli a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét, és bejegyzi az új tulajdonos tulajdonjogát.
Tulajdonjog fenntartás esetében a vevőt és az eladót nem köti határidő az ügylet lezárása tekintetében, az ilyen feljegyzés hat hónapon túl is szerepelhet a tulajdoni lapon.
Ennek a megoldásnak is van azonban egy jelentős hátránya, mégpedig az, hogy a terhelési és elidegenítési tilalom ellenére is, végrehajtási jog bejegyezhető az ingatlanra. Ez azt jelenti, hogy ha az eladóval, mint az ingatlan tulajdonosával szemben valamilyen pénztartozás miatt végrehajtási eljárás indult, akkor emiatt az ingatlanra is bejegyeztethető a végrehajtási jog, ezért az a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzése ellenére is elárverezhető. Ez igen hátrányos a vevő számára, aki már részben kifizette a vételárat, ilyenkor ugyanis „futhat a pénze után” mert csak az eladótól követelheti vissza az addig kifizetett összeget.
A legtöbb esetben a függőben tartást alkalmazzuk
Az ingatlan több részletben való fizetéssel történő megvásárlása esetén a legtöbb esetben a függőben tartást alkalmazzuk, mert – ha csak hat hónapig is – de ez ad teljes védelmet a vevő részére. Bankkölcsönnel történő finanszírozás esetén a kölcsön összege az utolsó vételárrészlet, és a pénzintézetek általában csak ezt a megoldást fogadják el, illetve írják elő a kölcsön nyújtása során.
A tulajdonjog fenntartással történt eladás, mint tény feljegyzésének akkor lehet jelentősége, ha pl. új építésű lakást vagy házat vásárolunk és az építkezés még nem kezdődött el, vagy azt a kivitelező megkezdte, de hat hónapon belül várhatóan nem fogja befejezni.
Remélem, hogy a fenti írás segítséget nyújt valamennyi lakás, vagy házvásárlás előtt álló kedves olvasómnak. Amennyiben ingatlan adásvétellel kapcsolatos kérdése van, forduljon hozzám bizalommal a kapcsolat menüpontban található elérhetőségeim valamelyikén.